Hogyan lehet elkerülni a csípőízület ízületi gyulladását. Az arthritis psoriatica okai

Ízületi fájdalom kezelése: paracetamol vagy diklofenák?

Az ízületi bántalmak, kopás vagy gyulladás gyakran okoznak fájdalmat. Ha hát- derék- vagy térdfájás gyötör, legtöbben szinte rutinosan nyúlunk valamilyen vény nélkül kapható, paracetamol tartalmú fájdalomcsillapító gyógyszer után. Kutatások azonban arra világítottak rá, hogy porckopás esetén ezek hatékonysága alig haladja meg egy placebó tablettáét.

A csontvégek porcait borító hyaluron réteg síkos felülete teszi lehetővé a csontok súrlódásmentes elmozdulását egymáson. Ha azonban csökkent kollagéntermelés vagy más ok miatt a porc állománya sérül, és nem elegendő az izületi folyadék mennyisége, akkor a csontfelszínek mozgás közben súrlódnak egymáson, ami nagy fájdalommal jár.

Leggyakoribb a teherviselő csípő- és térdízületek károsodása, de fájdalmat okozó porckopás, ízületi gyulladás a többi ízületen is kialakulhat. A fájdalom eleinte csak terheléskor, később már pihenés közben is jelentkezhet. Sok beteg hogyan lehet elkerülni a csípőízület ízületi gyulladását csillapítására paracetamolt alkalmaz, de a legújabb kutatások szerint ennek nagyon kevés haszna van.

Néha azonban a térdkalács és a combcsont veleszületett alaki eltérései miatt alakulhat ki ez az állapot, amelyet nem mindig előz meg baleset vagy rossz mozdulat. Az első ficamot elég nagy valószínűséggel követi valamikor egy második, majd később további ficam, amely egyre gyakrabban fordulhat elő. Ezt  visszatérő recidív térdkalács ficamnak hívjuk. Ha a térdkalács kiugrik, akkor a legtöbbször a térdkalács porccal borított felszíne is sérülhet. Első ficam esetén, ha levált porcdarabka alakult ki a térdízületben, akkor térdízületi tükrözés javasolt.

Ízületi fájdalomra a paracetamol alig jobb a placebónál A berni egyetem kutatássorozatában osteoarthritises, vagyis kopásos ízületi megbetegedésben szenvedő beteg vett részt. Paracetamolt illetve placebót adtak nekik térd- és csípőízületi fájdalmaikra.

Páll Zoltán Létrehozva: A fájdalom lehet az első jel A hatalmas terhelésnek kitett ízületeink leginkább már csak a fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről.

A vizsgálat eredménye megdöbbentő volt: a paracetamol alig enyhítette jobban panaszaikat, mint a placebo. A paracetamol dózisától függetlenül a fájdalomcsillapításban és a mozgásképesség visszanyerésében egyaránt minimális volt a különbség. A térd- és csípőfájdalmat okozó súlyos ízületi kopás, osteoarthritis esetében a fájdalom enyhe csökkenését és a mozgásképesség kis javulását tapasztalták ugyan a paracetamolt használók körében, de ezek mértéke nem érte el a klinikailag számottevő szintet.

A betegség tünetei változhatnak, általában azonban tapasztalhatunk: A Bechterew-kór tünetei között általában jelentkeznek a fentiek hátfájást és háti merevséget fájdalmat és megdagadást más testrészeinkben — ennek oka általában ízületi gyulladásvagy entézitisz, amely a szalagok csontra tapadásánál jelentkező gyulladás komoly fáradtság, kimerültség Ezek a tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, leggyakrabban néhány hónap vagy év alatt.

Korábban egy hasonló kutatás már kimutatta, hogy az akut hátfájás esetében sem haladja meg a paracetamol hatása a placebóét, miközben feleslegesen terheli a májat, többszörösére növelve egy esetleges májkárosodás kockázatát. Újra kell gondolni a terápiát: paracetamol helyett diklofenák A hát- csípő- és térdizületi fájdalmakra a legtöbb háziorvos paracetamolt ajánl.

A szakértők a vizsgálatok tapasztalatai alapján sürgetik a klinikai alapelvek felülvizsgálatát, a terápia újragondolását. Lehetséges mellékhatásaik miatt az egyébként hatásosabb nem szteroid gyulladásgátló szerek NSAID sem alkalmazhatók hosszabb ideig fájdalomcsillapításra.

Fontos az is, hogyha a fájdalomcsillapító nem bizonyul elég hatásosnak, akkor nem a dózisát kellene növelni, hanem mielőbb abbahagyatni a szedését, és más terápiás lehetőséget keresni.

Úgy vélik, hogy ízületi fájdalmak esetén nagyobb szerepet kellene kapnia a nem gyógyszeres kezelési eljárásoknakpéldául a mozgásnak, a speciális gyógytornának és az egyéb fizioterápiás eljárásoknakmanuálterápiának, akupunktúrának stb. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a megelőzésnek is, hiszen a mozgásszervi elváltozásokat jellemezően jóval könnyebb elkerülni, mint kezelni.