A kar ízületi fájdalma

Gyakori megbetegedések

Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél. A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget.

• Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka
• Ha fáj a kar hüvelykujja
• Vállízület akut gyulladása
• Ez a váll legmagasabb pontja.

Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat. Mi az a befagyott váll szindróma? A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el.

Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület.

Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú a kar ízületi fájdalma, melybe az ízfej beleillik. Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük.

Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja.

A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását.

1. Alultápláltságot jelent.
2. Páll Zoltán Létrehozva:
3. Debreceni Kardiológiai Klinika
4. Duzzadt és fájó ízület a lábon
5. Ne vegyük félvállról — a vállízületi fájdalom A váll fájdalma az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz, melynek oka a vállízület egyedi szerkezetével magyarázható.
6. Térdízület kezelése fibral diszplázia

A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg a kar ízületi fájdalma életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.

Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.

Befagyott váll szindróma

Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet.

Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti acromioclavicularis ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület.

Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek. A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például  cukorbetegség ,  pajzsmirigy betegségek a kar ízületi fájdalma, illetve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.

Mik a tünetei? A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk.

A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé. Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet a kar ízületi fájdalma az irányokban mozgatni.

Belszervek felől kisugárzó, ún. Jelentőségét az hangsúlyozza, hogy a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés 50 éves kor felett. A porcszövet két fő részből áll. Van egy rugalmas sejt közötti állomány, mely döntően kollagénrostokból és proteoglikán molekulákból tevődik össze.

Milyen a betegség lefolyása? A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik. Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül. Ezt követi a fagyott fázis: a a kar ízületi fájdalma megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul.

Túlerőltetés és gyulladás is okozhat alkarfájdalmat

Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is eltarthat.

Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem. Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára?

Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát.